Házassági, vagyonjogi szerződés lelki hatásainak témában adott szakmai válaszaim Brunner Mónika, a TEOL.hu újságírónőjének kérdéseire.

 2020. július elején A házassági, vagyonjogi szerződésről, annak pszichés hatásairól kérdezett Brunner Mónika a TEOL.hu újságírója. 

A kérdéseire adott válaszaimat olvashatják itt:

"Kedves Bozzay Cecília!

Ahogy megbeszéltük, küldöm a kérdéseimet: 

Milyen hasonlóságok, különbségek vannak a külföldi házassági problémák, és a magyarországi házassági válságok között? Egy-egy válás esetén mennyit számítanak az anyagiak, a család, és benne a felek anyagi helyzete? Például a felvett közös hitelek ki tudják -e békíteni a párt? 

A mediációk során szóba kerülnek-e, hogy a válás miatti vagyonmegosztás során mi az, amit meg kell osztani, és mi az, amit nem? Mi minősül magánvagyonnak, és mi az, amit ketté kell osztani?

Mindent átgondolva, a házasulandóknak érdemes-e házassági szerződést kötni? 

A lelki dolgokat tekintve, meg kell-e ismerni a házas feleknek egymást? Mettől meddig érdeme a házaspároknak egymás benső lelki életébe betekinteni? Előfordult-e olyan esete, amikor például hosszú évtizedekig hazugságokban él a házaspár egyik tagja, míg környezete ezzel tisztában van? 

Mennyire befolyásolja a baráti, ismerősi környezet a házasságot? Tehát, ha nem fogadják el a férjet, vagy a feleséget, ha esetleg egyikük szeretőjét tartják a férjnek, feleségnek, ezt hogy lehet feltárni egy-egy mediáció során? 

Előre is köszönöm a válaszokat. 

Üdvözlettel: 

Brunner Mónika 

újságíró - Tolnai Népújság"

"Kedves Mónika,

    A kérdései három nagy témát ölelnek fel, amelyek közül az egyik jogi, a másik válási mediációs, a harmadik pedig komoly pszichopatológiás helyzetet, családi dinamikát tár elénk.

...

„A válás jogi kategória, a család pedig érzelmi-ügyünk.

Amikor egy pár beadja a válókeresetet, akkor átkereteződnek a helyzetek és a szerepek: férjből, feleségből és a gyermekükből alperes, felperes és kiskorú válik és épp úgy kell döntést hozni a mosógép, vagy például a szekrények tulajdonlásáról, elhelyezéséről, mint a gyermek láthatásáról (birtok), vagy a felügyeleti jogáról (tulajdon). Vannak olyan esetek, amikor több rossz döntés közül ez a kevésbé rossz és aki ebbe a folyamatba belecsúszik, az mindenképpen rosszul jön ki belőle, tele sérülésekkel, rosszabb anyagi helyzettel, megtört életúttal. Ha már azonban belekeveredtünk, mégis hogy jöhetünk ki belőle „jól”?

Ahogy az előző cikkben is írtam, a házasság-fogalom két különböző pszichológiai minőséget jelent. Az egyik a párkapcsolat, amely válás esetén párkapcsolati szakítást, eltávolodást jelent, de ez nem lehet teljes szakítás, hiszen a gondoskodás és a megélhetés miatt továbbra is együttműködnek a régi pár tagjai. A másik aspektus a szülőség, ami pedig örök és soha fel nem bontható. Ezen okok miatt rendszeresen érintkeznek a pár tagjai, amely érintkezések gyakran nehéz érzelmi töltöttséggel bírnak. Párkapcsolati, vagy családi mediációk alkalmain ezeken az érzéseken tudunk változtatni, javítani azáltal, hogy egyezség születik konfliktusos kérdésekben, amely a bíróság előtt is alapot jelentenek a tárgyalás során, valamint segítjük megérteni a kliensek álláspontjait és azt közvetíteni a másik fél felé. A kommunikációjukat segítjük, illetve ha igénylik, régi, fel nem dolgozott konfliktusaikat oldjuk, gyógyítjuk.

Házassági, vagyonjogi szerződésről:

A szerelmes pár életében, akik körül minden „rózsaszín és csicsergős”, többnyire nem merül fel a válás gondolata, hacsak nem az egyikük szülei, vagy egyikük korábbi rossz tapasztalata rá nem nyomja bélyegét a jelen boldogságára.

A szerződés egyik alapja, hogy abban kötnek egyezséget, hogy semmi másra nem tart igényt az egyik, csak arra, amit a másik önként odaad neki. Ez akár bizalomerősítő hatású is lehet.

A másik oldal egy negatív aspektus, ami mintegy jövőbe helyezett időkapszula működik. Egy olyan bomba, amire ha csak rá gondolunk is, robban és az egész családi rendszert a pokolba küldi.

Abban az esetben, amikor a szülők vetik fel gyermekük házasságkötése előtt a szerződéskötés kérdését, felmerül, hogy miért nem bízik meg a szülő saját gyermeke döntésében és kapcsolatában.

Abban az esetben, ha egy korábbi kapcsolat kezdődik újra és a régi problémákat feldolgozva ugyan, de tanulva a múlt sérüléseiből szeretné egyik fél megíratni a házassági, vagyoni szerződést, akkor az a kapcsolat pozitív értelemben vett, bizalomerősítő újradefiniálását jelentheti.

Minden esetre elmondható a tapasztalataim alapján, ahogy a gyermekek sérülnek egy szakítás során, éppúgy sérülnek a pár tagjai is, emiatt újra kihangsúlyozom, hogy ha érzik a szikrát magukban a másik iránt, gondolják át újra a helyzetüket és adjanak egymásnak még egy esélyt a gyógyulásra, a párkapcsolati fejlődésükre és kérjék szakember segítségét. Van megoldás, hogy minden rendben menjen. „Öleld meg és szeresd!”

Bozzay Cecília

 2020.07.07."

A végeredmény, a közzétett cikket  erre a szövegrészre kattintva olvashatják el a TEOL.hu oldalra irányítva.