2021. május 17., hétfő

Szakítani -elengedni avagy Elveszteni -visszaadni.




Elvesztetted, vagy visszaadtad?
Szakítani, elengedni... Erről is kell szólni. Amikor változunk, de a másik nem akar, vagy nem tud.
Elgondolkodtam ezeken a szavakon; elveszteni egy kapcsolatot, vagy visszaadni az életét, hogy nélkülem élje tovább azt. A módjairól, hogy szakítani kényszerülök vele, vagy elengedni őt, mint tollpihét a lágy szellőbe. Elgondolkodtam a jelentésükön, ami a kapcsolatainkra, kapcsolódásainkra, számunkra fontos dolgokra, emlékekre, emberekre értendőek ebben az esetben, írásomban.
Egy kapcsolatot, egy szerettünket, egy bizalmi helyzetet elveszteni, vagy "visszaadni a világnak", döntés és a szabadságunk.
Szakítani csak sebekkel, sérülésekkel lehet. Elengedni finoman, szépen és szeretettel. Ez is döntés, jó, ha tudatos, valamint felelősséget vállalt reakció, következmény és gyász is egyben.
Dönthetünk arról, hogy elengedünk-e, vagy elszakítunk-e magunktól kapcsolatokat, szeretett embereket, akikkel ma már nem tudunk elég jól együttműködni valami miatt.
Dönthetünk arról is egy helyzetben, hogy hagyjuk-e tovább, hogy fájdalmat okozzunk egymásnak, s elveszítsük önmagunkat és egymást a kapcsolatunkban, sőt a kapcsolatot is. Abból mindent, ami szép és jó volt, hálát adva visszük tovább magunkban emlékként, s éljük tovább a saját életünket. Hálával "visszaadjuk" a másikat a saját életútjának, lehetőségeinek, s mi magunk a saját életünkben elkezdünk egy új életszakaszt, immáron nélküle, békében.
„Ahogy emelkedik a rezgés szint, úgy növekszik a stressz, feszültség az emberek között. Vannak emberek, akik nem akarják a változásokat és nem képesek ezeket az új rezgéseket befogadni. Ők maradnak a saját rezgésszintjükön, viszont azok, akik emelkednek, már nem tudják elviselni a durva energiákat. Ilyenkor a két tábor energiája egymásnak feszül. Sokszor tapasztalhatjuk, hogy régi barátok, ismerősök maradnak el mellőlünk és új ismeretségek születnek. A hazugságok, önáltatások ideje lejárt. Mindenkinek szembe kell néznie saját félelmeivel, megoldatlan ügyeivel. Mindenki saját magáért felelős, persze útmutatást kérhetünk, de az úton egyedül kell végig mennünk. Nem szabad elfelejtenünk, sose vagyunk egyedül!” (Müller Péter)
Elengedni, vagy elszakadni valakitől... Van lehetőségünk dönteni.
A hivatásgyakorlásom során a klienseim sokszor nagyon szeretnék, ha én döntenék, tanácsolnék, vagy legalább sugalmaznám, hogy mi "számukra a jó". Ezt nem tudhatom... mindenkinek más a megoldása a saját céljai, vágyai szerint. A segítőszakember kísér, kérdez, újabb és újabb lehetőségeket ajánl a megoldásokra, de soha sem tanácsol egyik döntés felé sem. Az mindenkor a kliens feladata, felelőssége. Végső soron épp azért jár valaki terápiára, hogy azt, ami számára nem jól működött, azt megváltoztatni legyen képes. Kapcsolatainkban sem könnyű döntésre jutni... Elveszted, vagy visszaadod? Szakítasz, vagy elengeded?
Szeretet és békesség.
Bozzay Cecília
Komplex művészeti terapeuta
Mentálhigiénés szakember-jelölt
Családi, párkapcsolati mediátor
Német műveltségterületes tanítónő.
Bejelentkezését, érdeklődését a bozzay.cecilia@gmail.com email fiókban fogadom.
Köszönöm, ha megosztja ismerőseivel.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése